J.J.

Mindig is jó gyerek voltál. Már nagyapád is a rendőrök között szolgált. Őt követte az apád és végül te fogtad meg a staféta botot. A felmenőid tökéletes utat tapostak ki neked, nagyon magasra tették a lécet. Nem is sikerült megugranod. Az eléd került akadályokban, sorra elbucskáztál, a társaid kinevettek és lenéztek, melyet nem tudtál jól kezelni. Drogokhoz, italhoz és teljesítményfokozó szerekhez nyúltál. Azt hitted, hogy képzelődsz, hogy beteg vagy. Belerohantál egy olyan világba, ami nem létezik. De itt vagy. Minden este támasztod a pultot, hogy csak még egy italt adjak. Hogy mondjam el, hogy kitől tudnál drogot venni. Először hittem, hogy talán be akarsz épülni, hogy megtisztuljon a város. De rá kellett jönnöm, hogy a démonok benned jobban tombolnak. Volt egy különös érzetem veled kapcsolatban. Fogalmad sincs, hogy ki vagy te. A szüleid nem mondták el. De a családfádban sok boszorkány volt. Viszont a vérvonal kikopott az évek során, de te kaptál egy csodát. Látod azokat, amiket más nem. Egy Médium vagy. Segíteni szeretnék. Ha hagyod. Vonzódásunk plátói. Hiszen tisztában vagy vele, hogy a bátyám nem lenne feldobódva attól, hogy egy drogos rendőrrel jöjjek össze. Bármekkora is a vágy rá.