Húgom

Egyszem húgom vagy, későn csúsztál be, ahogy anyánk mondja, és ha igaz lehet a mondás, valóban véletlen eset eredménye vagy. Apánk csak egy gyereket akart, egy fiút, és ez meg is adatott neki.
Erre jöttél te, s pontosan úgy nézel ki, mint ő, mindenben őt örökölted, ellenben velem, aki mindent anyától örökölt (egy dolgot kivéve). A lázadó természetét is tőle örökölted, vagy fogalmazzunk úgy: uralkodó jellemét. Mindent és mindenkit irányítani akarsz, s aki nem engedelmeskedik neked, arra kényed-kedved szerint reagálsz.
Egyszerre utálsz, és irigyelsz, mert rajtam nem fogott a bűbájos mosolyod, a manipulációd, s irigyelsz is, mert bár mindenben apánkra ütöttél, nem kívánt gyerekként, ráadásul lányként, nem volt hozzád túl kedves, s ezért mindennél jobban kontrollálni akarta az életed, mígnem tizenhat éves szülinapi partidról leléptél, s azóta is magad ura vagy.